Pintyipapa kalandjai

Saját meséim világa!

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy varázslatos erdö,ahol az állatok,tündérek, és a manocskák együttértésben éltek évekig.Az erdő közepén egy tisztáson hatalmas óriás fa állt,az éltete az erdőt.Ha valaki ember fia el is pusztítaná, az erdő kihalna, mert az volt az erdő szíve.De sajnos volt egy gonosz csúnya boszorkány aki meg akarta szerezni a fa hatalmas erejét.Igy hát azon gondolkodot,hogy is szerezhetné meg a hatalmat az erdő felett

elvarazsolt_erdo.jpg

Ki eszelt egy tervet és nem sokkal késöbb meg jelent az erdőben,hogy körül nézen.De persze álruhában.Ahogy egyre beljebb ment meg állt egy kristálytiszta forráson
-Hu de megszomjaztam!                                                                                         
Ahogy inni akart a vízből a forrás így szolt. 
-Meg állj te bestia!Mit akarsz te itt? 
-Mint mindenki inni a forrásbol.Gunyosan válaszolt a boszorkány.
-Megkérdezés nélkül nem ihatsz,aki ide jár szépen megkérnek,hogy ihatnak- e belöle és te nem kérdeztél!
Nem is foglak kérni én bármikor ihatok és nem fogok könnyörögni.
A forrás hatalmas haragra gerjedt és rengeteg vízet zudított a boszorkányra ami gyengitete az erejét.
-Micsoda ereje van ennek a forrásnak de hogyan és mibol?Valahol biztosan kaphatja ezt az energiát,ezt meg kell szereznem!
Észre vette,hogy a forrás a a hatalmas fához vezett ezért követni kezdte meddig is csörgedezik.
-Hát innen kapja az erejét?A forrás táplálja a fát,most már tudom, hogy pusztítsam el.
Fogta magát belefújt a varázs sípjába és egy szempillantás alatt ott termet a seprüje.Mikor haza ért elövette az összes varázs könnyveit és olvasni kezdte milyen mérget készíthetne.szinte már az összes könnyvet végig nézte mikor rá talált a nagy mágia könnyvre.Elkészítette a mérget és repült a forrás felé bele cseppegtete a piros nyálkás folyadékot.
-Most mutasd meg milyen erős vagy?Gunyosan nevetett a boszi.
A forrás rohamosan el kezdet apadni és a hatalmas fa is száradni kezdett.
-Mi lehet ez?Kiáltot fel egy tündér.
-Össze kell hívnunk az állatok lakóit tündéreit és manóit.
Hamarosan össze gyültek a nagy fa alatt.
-Mi történt itt?Kérdezte egy riadt mókus.
-Barátaim ne féljetek a gonosz boszorkány meg mérgezte a forrást és ezért szárad ki minden növény,és sok kis patak.
-De most mit tegyünk!Ilyedten kérdezték egymástól.
-El kell menünk a kristály hegyhez hogy el hozzunk belöle egy darabot.
-Ki válalkozik!Kérdezte a tündérek bölcs uralkodója.
-Majd én,majd én kiáltott a farkas.
-Én is utnak indulok!büszkélkedett a mókus.
-Egy manocska egy tündér is veletek megy,hogy segítsen nektek.
Nem sokkal késöbb utnak indultak a nagy utnak.Ahogy mentek,mentek mendegéltek egyszer csak egy öreg fa hídon kellett átt kelniük.
-Nagyon félek,remegö hangon szól a a mókuska.
-Mitöl félsz?Hiszen ez csak egy híd,biztatja a manócska.
-De nézd meg milyen szakadék van alatunk és a kötél is alig tartozkodik,én  nem kellek át az biztos.
-Ne légy ilyen gyáva nyúl,gyorsan átt mennyünk rajta.
-Én akkor sem megyek,Nem mozdulok egy tapodtad sem.
-Ha nem jössz magadra vess,de én meg mentem az erdőt!
A mókus nem akart szégyenbe maradni és fel patant a farkas hátára.Mikor már majdnem átt mentek a kötél el szakadt a farkas meg billent és a mókus el kezdet a mélybe zuhani.De a tündér varázs erejével vissza hozta a kis álatot.
-Ha nem lettél volna ennyire félénk és ha gyorsan átt kellünk ez nem történik meg.Az lett volna a legjobb ha nem is jössz-szólt a farkas.
-Miért talán te nem féltél?Arrol nem én tehetek,hogy a kötél el szakadt.
A farkas és a mókus nagyon meg haragudtak egymásra és egész uton nem szóltak egymáshoz.Mikor már kezdet sötétedni le táboroztak egy tisztáson.
-Itt töltjuk az estét holnap nagy út vár ránk,mert az óriások földjén leszünk-mondta a farkas!
-Miért mindig csak te mondod meg mi legyen, a tündér és a manó is el vezethet  minket kristályhegyhez-válaszolt a mókus.
-Ó igazán miért nem te vezetel minket ha olyan okos vagy?Folyton csak panaszkodsz!'
A kis mokus erre nagyon mérges lett és elege lett a farkasból.Egyszere csak neki ugrot és kezdte rágcsálni a farkas fülét mint egy diót.A tündér és a manó szétvélasztották öket.
-Mi van veletek itt senki nem parancsol a másiknak szólt a manó.
-Jo lenne ha abba hagynátok mert fontosabb dolgunk van mint ,hogy hallgassuk a civakodásotokat,meg kell mentenünk az erdöt.
A farkas és a mókus abba hagyták és min ketten kerestek maguknak egy helyet ahova le feküdtek.Másnap reggel el indultak,hogy mihamarabb oda érjenek a kristályhegyhez.Hamarosan meg érkezdtek  az óriások földjére mikor egy csapat óriás méhek támadták meg őket
-Futás,futás a méhek a nyomunkban vannak:kiáltott a tündér!
De mind hiába a méhek körbe keríteték őket.Es a méh királynő így szólt hozzájuk
-Mit kerestek itt az óriások földjén!
-A kristályhegyhez tartunk,mivel az erdőnk el kezdet ki száradni igy hát a földeteken kell átt kellnünk
-Úgy is gondoljátok hogy átt mjehetek?Es miért szárad az erdőtök?
A tündér erre így szólt:egy gonosz boszorka meg mérgezte a forrást csak akkor menthesük meg ha el hozzunk belöle egy darabot
-Legyetek szívesek engedjetek átt minket,ígérjük hogy többet engedély nélkül nem lépünk a földetekre.
A méh királynő néhány perc gondolkodás után el engedte őket.
-Renben van átt mehetek, de meg ne lássalak még egyszer titeket.
A méhek fogták magukat és tovább repültek
-Na végre ezt is el rendeztem :szolt a mókus
-Micsoda el rendezted?A hídon féltél  átt kelni,akkor mit fecsegsz itt bolondságokat.Ne bosszants te kis mókus mindjárt szólok a méheknek és akkor mutasd meg mit tudsz,mogorván felelt a farkas.
A kis mókus már tudta,hogy igen boszantja a farkast így már csendbe maradt.Ahogy már kezdték el hagyni az óriások földjét érezték,hogy egyre hidegebb van.
-Közeledunk!válaszolt a manó.
-De úgy gondolom ,hogy le kellene táboroznunkhogy ki pihenten érjünk oda.
Tűzet raktak és hamarosan el aludtak a nagy fáradságtol.Kora reggel el indultak mert igyekezniük kellet mivel keves idejük volt.Ahogy mentek a kis mókus le maradt nem bírta tovább a hideget és el aludt.A farkas észre vette és így szólt.
-Tik csak menjetek és szerezétek meg a kristályhegy darabját,én vissza fordulok a mókusért.
A farkas szaladt sebesen, hogy meg találja kis álatot
-Mókus,mókus,hol vagy?
Ugy érezte,hogy már soha többet nem láthatja kis barátját.De egyszer csak észre vette  a mókus bolyhos farkát
-Meg vagy kis barátom!
A farkas ki szedte ot a fagyos hóból és el kezdte melegítni a bundájával.Már azt hitte,hogy el veszíti mikor  észre vette hogy a mókus kinyitotja a szemét.
-De örülök ,Hogy élsz és nincs semmi bajod,már meg ijedtem ,hogy többet nem láthatlak.De most szaladjunk érjük utol a többieket.
A farkas és a mókus össze barátkoztak és sietek a tündér és a manó  után.
-Meg érkeztünk?Elötünk a kristályhegy.
Felmásztak a tetejére és le törtek belöle egy darabot!
-Most már siesünk vissza nehogy már késő legyen az erdő megmentésére.
Eközben az erdö már teljesen kiszáradt a patakok el tüntek a virágok és a szinte már majdnem kipusztultak.
-Mi lesz velünk,ha nem térnek vissza, szólt egy rémült kis nyuszi.
-Ha napnyugtáig nem térnek vissza az erdő teljesen kihal.
A boszorka pedig javában érezte hatalmas erejét és úgy érezte ,hogy legyözhetetlen.Már majdnem le ment a nap mikor visszatért a  négy megmentő!
-Siesünk!Mennyünk a nagy fához.
Hamarosan oda értek és rá tették a kristályt a fára.De nem történt semmi, már ugy gondolták ,hogy mindenek vége mikor hirtelen minden zölde borult a virágok  újra kinyiltak a patakok pedig meg teltek vízzel és a forrás is visszatért
-De most a boszorkát leckéztesuk meg!
A boszorka érezte, hogy nincs meg az ereje és ugy gondolta,hogy vissza megy az erdőbe.És csodák csodájára az erdő ujra élet.
-Hát itt meg mi történt?Meg kell néznem a forrást.
Repült a seprüjével ahogy csak tudott.Mirre meg érkezet az álatok már várták és az erdő lakói beledobták a forrásba és  átváltozot egy csúnya varangyos békává.
-Menj innen és soha többet ne térj vissza!
A varangyos béka vagyis a boszi  ugrándozva el ment az erdőböl és soha tobbet nem tért vissza mert örökre béka lett belöle.Az erdöbe ismét visszatért a boldogság ,vidámság és ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak!

bekesseg.jpg






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 6
Heti: 17
Havi: 96
Össz.: 53 318

Látogatottság növelés
Oldal: A varázslatos erdő
Pintyipapa kalandjai - © 2008 - 2017 - pintyipapa.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »